A belföldi utazások segíthetik a turizmus újraéledését

A WTTC kimutatása szerint világszerte 320 millióan élnek turizmusból, közülük idén legalább 50 millióan elveszítik a munkájukat.

Spanyolország és Olaszország: több pénz kellene

Miközben Spanyolországban és Olaszországban a turizmus részesedése a GDP-ből átlagon felüli, éppen ezekben az országokban a legrosszabb a járványhelyzet. Április közepéig még mindkét országban napi 3000-5500-zal nőtt a fertőzöttek száma. Mivel a turizmus kiemelt nemzetgazdasági ágazat, ezért a kevésbé fertőzött területeken – Madridon, illetve az észak-olaszországi Lombardián és Venetón kívül – már készülnek a nyaralási szezonra. Yolanda Díaz spanyol munkaügyi és gazdasági miniszter arra biztatta a vállalkozásokat, hogy vegyék igénybe a kormány által biztosított Ideiglenes Foglalkoztatási Szabályozást (ERTE), hogy a lehető legkevesebb embert kelljen elbocsátani. Reyes Maroto spanyol turisztikai miniszter arról számolt be, hogy a Thomas Cook utazási iroda januári csődje után a turizmusba pumpált 400 millió eurós állami keret mostanra kimerült, ezért az ágazatnak ismét pénzre van szüksége, hogy életben maradjon.

Olaszországban a turizmus jellemzően a kis méretű, családi tulajdonban lévő szálláshelyekre épül. Mintegy 35 ezer családi panziót tartanak számon. Egy felmérés szerint az olasz vállalkozások 46 százaléka csődbe megy, ha a járvány miatti lezárások tovább tartanak május-júniusnál. A legtöbb ágazati szakértő a szeptemberi újranyitást tartja valószínűnek, ám ha nem kapnak állami segítséget, az év végéig a turizmusból élő vállalkozások több mint fele lehúzhatja a rolót.

„Az állami beruházások szintje Olaszországban meglehetősen alacsony volt az elmúlt években. Az olasz kormány eddig 25 milliárd eurós gazdasági mentőcsomagot – Cura Italia – jelentett be, ami messze elmarad a más országokban elérhető csomagoktól" – válaszolta Lorenzo Codogno, a London School of Economics óraadó tanára a V4NA megkeresésére. Összehasonlításul: Franciaországban a kormány eddig 300 milliárd eurót bocsátott a gazdasági szereplők rendelkezésére. „Gondok vannak az államháztartási hiánnyal és az adófegyelemmel, ezért óvatos az olasz kormány. Várakozásom szerint amint választ kapunk az Európából elérhető pénzügyi alapokról, Olaszország egy új, nagyobb csomagot fog bejelenteni" – fejtette ki Codogno. A közgazdász szerint legalább 70-75 milliárd eurós központi segítségre lenne szüksége az olasz gazdaságnak, amelyből a turizmus a GDP arányában részesülhet. Az olasz parlament pénteken jóváhagyta a gazdasági mentőcsomag második elemét, amely 55 milliárd eurót, azaz a GDP 3,3 százalékát teszi ki.

Nagy-Britannia: egymilliárd font a szektor életben tartására

Az Egyesült Királyságban a koronavírus-járvány előtt a turizmusban nőttek a legdinamikusabban a munkahelyek. A nemzeti statisztikai hivatal adatai szerint a turizmus a brit GDP több mint 7 százalékát teszi ki. Az állami turisztikai ügynökség, a VisitBritain becslései szerint, ha a járvány június elejéig lecseng, akkor is mintegy 22 milliárd font (25 milliárd euró) bevételkiesést okoz a szektornak. Ugyanakkor számos olyan régió is van, amely nem biztos, hogy kibírja a bevételkiesést. A dél-angliai Cornwall az egyik legnépszerűbb belföldi úti cél, ahol a megye lakosságának egyharmadát általában turisták teszik ki. Friss előrejelzések szerint azonban a cornwalli turizmus 80 százaléka összeomolhat, ha a nyaralók nem térnek vissza augusztusig.

A britek hozzászoktak ahhoz, hogy külföldön töltsék a nyári szünidőt. A statisztikák szerint egy brit állampolgár éves szinten átlagosan 9,8 napot tölt külföldön, főként Spanyolországban, ahová 15,62 millió brit látogatott el 2018-ban. A második helyen Franciaország áll 8,56 millió brit turistával, majd Olaszország következik 4,16 millió turistával. A járvány miatt ezek az országok idén kiesnek a britek látóteréből, így új úti célok után kell nézniük.

Ugyanakkor a belföldi turizmusnak is nagy hagyományai vannak az Egyesült Királyságban, olyannyira, hogy egy 2018-as felmérés „staycation nationnek" („otthon nyaraló nemzetnek") nevezte őket. A felmérés szerint 50 százalékkal több brit tölti belföldön a nyaralását, mint ahányan külföldre utaznak. A fő kérdés Nagy-Britanniában is az, vajon meddig tart a vesztegzár, illetve mikor indulhatnak újra a belföldi utazások. Hogy addig is kisegítsék a turizmusra szakosodott vállalkozásokat, a brit kormány egymilliárd fontos (1,15 milliárd euró) csomagot fogadott el, amelyből főként a turisztikai vállalkozások részesülhetnek. A konzervatív kormány ezzel igyekszik kompenzálni a járvány miatti bevételkiesést, illetve segíteni a turizmus talpra állítását.

Franciaország: szeptemberben indulhat a szezon

Párizs a világ legkedveltebb turisztikai célpontjai közé tartozik, ezért a koronavírus különösen érzékenyen érinti a francia szálloda- és vendéglátóipart. Egy április elején megjelent elemzésben 10 milliárd euróra becsülték a francia turizmus veszteségét erre a hónapra. Az elemzés szerint a franciák húsvétkor általában elutaznak néhány napra, de a kijárási tilalom és a légiközlekedés leállása miatt ez most nem volt lehetséges. Mivel a szállodák, éttermek és egyéb vendéglátó egységek bezártak, a turizmusból élők nagy bevételkiesést könyvelhetnek el. Becslések szerint a szállásadók mintegy 4 milliárd eurótól, a légitársaságok, a múzeumok, az utazási irodák és az éttermek további 6 milliárd eurótól esnek el áprilisban.

Amíg 2019-ben a franciák 42 százaléka utazott el valahova az április-május-júniusi időszakban, addig jelenleg az ágazatban 400 ezer ember munkanélküli, és 50 ezer idénymunkás állást mondtak vissza – írta honlapján a Protourisme. A francia turisztikai vállalat becslése szerint a júliusi és augusztusi szállásfoglalások esetében mindössze 7 százalékos visszaesés tapasztalható, ami reményre ad okot, még akkor is, ha számolnak azzal, hogy a forgalom csaknem 25 százalékát kitevő külföldi vendégek visszatérésére nem igazán lehet számítani.

A Francia Idegenforgalmi Hivatal (Atout France) a V4NA megkeresésére azt a tájékoztatást adta, hogy a járványkezelés ezen szakaszában még nem tudnak pontos előrejelzést adni a franciaországi turizmus nyári helyzetéről. Minden attól függ, hogy mikor nyitnak újra az országhatárok, milyen járatokat indítanak újra az egyes légitársaságok és mikor oldják fel a korlátozásokat az egyes országokban. Az Atout France szerint valószínűleg ott is a belföldi turizmus fog elsőként újraéledni, remélhetőleg már a nyár folyamán. A nemzetközi turizmus beindulása inkább a nyár végére, ősz elejére várható. A francia turisztikai szakemberek még dolgoznak az újraindítási terveken, így az idegenforgalmi hivatal is csak május második felében tud információt adni ezekről.

A V4NA munkatársa megpróbált a legnagyobb internetes szállásfoglaló oldalon szállodai szobát, illetve apartmant foglalni július közepére Korzikán, Bretagne-ban és a francia Riviérán. Mindhárom helyszínen sikerült a foglalás, de a korzikai Ajaccio esetében azt tapasztalta, hogy július közepére a szálláshelyek 76 százaléka már nem foglalható. A Camping.com honlap felmérése szerint a megkérdezett francia családok 90 százaléka Franciaországban tervezi idén a nyaralását, 40 százalékuk a saját régiójában. A weboldal szerint megnőtt a kereslet az egyébként kevésbé látogatott francia régiók, így a vidék és a hegyvidéki üdülőhelyek iránt.

Ausztria optimista, Németország még bizonytalan

Ausztriában már megkezdték a koronavírus miatt bevezetett korlátozások feloldását, miután április közepéig napi 100-ra csökkent a regisztrált új betegek száma. A Kleine Zeitung című napilap szakértője, Andreas Reiter szerint az osztrák turisztikai vállalkozások kétharmada nem élné túl a német szállóvendégek elmaradását, akik a forgalom több mint felét generálják. Az osztrák kormány ezért tárgyalásokat kezdett a szomszédos Bajorországgal abban a reményben, hogy megállapodások jöjjenek létre Felső-Ausztria, Salzburg és Vorarlberg tartományok között a regionális turizmus újraindításáról, amint azt a helyzet engedi.

„Fel kell készülnünk arra, hogy idén a nyári szünet más lesz. De mivel viszonylag kontroll alatt tartjuk a koronavírust, a kormány azt tervezi, hogy lépésről lépésre könnyít a korlátozásokon" – jelentette ki Elisabeth Köstinger osztrák idegenforgalmi miniszter. Köstinger úgy véli, néhány hónapig még számolni kell az utazási szabadság korlátozásával, ugyanakkor „ha más országokban, például Németországban is pozitív irányt vesz a vírushelyzet, akkor fennáll annak a lehetősége, hogy kétoldalú turisztikai megállapodásokat kössünk." Ausztria azt tervezi, hogy a szociális távolságtartás (1,5 méter) és a szájmaszk kötelező viselete a nyári hónapokban is érvényben marad.

Heiko Maas német külügyminiszter közben az utazási korlátozások túl korai feloldásának veszélyeire figyelmeztetett. „Az európai verseny, amely a turizmus újraindításáért és az utazási korlátozások feloldásáért folyik, elfogadhatatlan kockázatokhoz vezet" – jelentette ki vasárnap a német Bild am Sonntag című lapnak adott interjúban. „Láttuk, mi történik, ha egy népszerű üdülőhelyen fertőzési gócpont alakul ki – emlékeztetett Maas az ausztriai Ischgl síközpontban márciusban történt esetre, amikor a helyi turisztikai vállalkozók eltitkolták, hogy koronavírus-fertőzötteket találtak a vendégek között, ami több tucat megbetegedéshez és Ischgl karantén alá vonásához vezetett. A német külügyminiszter szerint Európában egységes kritériumokat kell felállítani a turizmus újraindítása érdekében „a lehető leghamarabb, de a szükséges felelősség vállalása mellett".

Légihídon várja a cseh turistákat Horvátország

Érdekes új fejlemény lenne, ha a cseh turisták a járvány után ismét a horvát tengerparton nyaralhatnának. Ezt a gondolatot Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök tette közzé a Twitteren, aki azt írta, hogy egyeztetett Andrej Babis cseh miniszterelnökkel és abban maradtak, hogy mindkét ország idegenforgalmi miniszterei szorgalmazni fogják a cseh turisták horvátországi nyaralását. Mint a Horvát Idegenforgalmi Hivatal nyilvántartásából kiderül, az Adriai-tengert különösen kedvelik a közép-európai – cseh, magyar, szlovén, lengyel és osztrák – turisták, Horvátország ezért mindent megtesz, hogy ez a nyitás után is így maradjon.

Plenkovic hozzáfűzte: a cseh utazási irodák szövetsége azt javasolta, hogy egyrészt minden turistának egészségügyi igazolással kell rendelkeznie, és csak egy később kialakítandó „folyosón" keresztül utazhatnának a horvát tengerpartra. Gari Cappelli cseh turisztikai miniszter elmondta, hogy hasonló aktivitásra számít Ausztria, Szlovákia és Magyarország részéről is, elsősorban azok miatt, akik nyaralóval vagy hajóval rendelkeznek Horvátországban. Krunoslav Capak, a horvát Közegészségügyi Intézet vezetője szerint különleges intézkedéseket kell idén bevezetni a szállodák és a turisták számára. „Ha más országokban megváltozik a helyzet, akkor a külföldi turistákat is csak a különleges feltételek mellett engedhetjük be" – nyilatkozta.

Görögország igazoláshoz kötné a turisták fogadását

Görögországban a „normális élethez" való visszatérés első szakasza május 1-jén kezdődik – jelentette ki Giorgos Gerapetritis államminiszter a StarTV-nek. A miniszter szerint a görög kormány június végéig megnyitja az üzleteket és csökkenti a forgalmi korlátozásokat, de be kell tartani bizonyos szabályokat. Gerapetritis a Thema rádiónak arról beszélt, hogy szeretnék, ha Görögország már júliusban fogadhatná az első turistákat. Ennek alapfeltétele, hogy létrejöjjön egy mindenki által elfogadott „immunitási útlevél", amellyel a beutazók azt igazolnák, hogy az indulásuk pillanatában nincsenek megfertőzve a vírussal.

Harry Theoharis görög idegenforgalmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy ez attól is függ, hogy születik-e nemzetközi megegyezés a biztonságosnak tartott repülésről. Ha ugyanis egy repülőgépen csak tízen utazhatnának egyszerre, annak nem lenne sok értelme – mondta. A turizmus a görög GDP 16-18 százalékát teszi ki, ezért érthető a sietség. Görögország ráadásul azon országok közé tartozik, ahol sikerült kordában tartani a járvány terjedését: a fertőzöttek száma (2500 fölött) megegyezik a magyarországi adatokkal, az áldozatok száma (138) pedig a lakosság arányát tekintve a legalacsonyabbak közé tartozik Európában.

Magyarország készen áll az újraindulásra

A koronavírus olyan károkat okozott az európai turisztikai ágazatban, amilyenre még soha nem volt példa, a krízis a szektor valamennyi szereplőjét érinti. Magyarországon a turizmus nagyon gyors felépülési potenciállal rendelkezik, így amint a helyzet lehetővé teszi, elindulhat a szektor talpra állása, mondta el a V4NA-nak Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgató-helyettese.

Az ügynökség egy komplex javaslatcsomagot küldött a magyar kormánynak, amelyek döntő részét el is fogadták, mondta el az MTÜ vezérigazgató-helyettese.

Kiemelkedő fontosságú a hitel- és kamatfizetési moratórium, amely a vállalkozóknak is óriási könnyebbséget jelent. A gazdaságvédelmi akcióterv keretében a magyar kormány tovább erősítette a belföldi turizmus motorjának számító SZÉP-kártyát, csökkentette ennek a béren kívüli juttatásnak az adóterhét, egyúttal megduplázta a munkáltató által adható összeget. Emellett a turizmus támogatására összességében 600 milliárd forintot (1,7 milliárd eurót) fordít a kormány, fejtette ki Könnyid László. Az ügynökség folytatja a már korábban megkezdett programjait, az országszerte megvalósuló szálláshely-, attrakció-, és strandfejlesztéseket, a balatoni csúszdaépítések és felújítások támogatását, annak érdekében, hogy minél többen tudják a szabadságukat minőségi programokkal, megújult környezetben eltölteni.

Könnyid László elmondta, hogy az MTÜ online követni tudja 1100 szálloda, 1720 panzió és 28 ezer magánszálláshely adatait, amiből látszik, hogy a szálláshelyek nagy többsége üzemszünetet rendelt el a járvány idejére. Bizakodásra ad okot, hogy elkezdődtek a nyári foglalások, az április közepét megelőző 3 hétben a belföldi és a külföldi foglalások száma is 26 százalékkal nőtt a három nyári hónapra. Ezt támasztja alá az MTÜ megbízásából készült felmérés is, amely a magyarok utazási hajlandóságát vizsgálja. Ebből az látszik, hogy

A kutatásban részt vevők többsége figyelembe veszi majd, hogy a vírus mely országokat érintette különösen.

Az adatokból az is kitűnik, hogy az utazási döntés meghozatala során ezentúl a legfontosabb szempont a biztonság lesz, egészségi és anyagi értelemben egyaránt. Ezt támogatva az ügynökség egy Covid-kézikönyvön is dolgozik, amely az újrainduláshoz szükséges biztonsági intézkedéseket és javaslatokat tartalmazza, valamint ajánlásokat fogalmaz meg a szolgáltatók számára.