szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

Semjén Zsolt szerint Gyurcsány Ferencben mély ellenszenv van a nemzet ügyeivel és a külhoni magyarsággal szemben.

A Magyar Rádió Vasárnapi újság című műsorának vendége volt Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, aki az elmúlt tíz év magyar nemzetpolitikáját összegezte.

Azt mondta, "Gyurcsány Ferenc porig rombolta a nemzetpolitikát", ezért a 2010-es kormányváltáskor el kellett takarítani a romokat, és felépíteni egy nemzetpolitikai filozófiát.

Semjén szerint

Gyurcsány Ferenc a 2004. december 5-ei, külhoni magyarok állampolgárságáról szóló népszavazásnál "manifeszt nemzetárulással" képes volt miniszterelnökként a saját nemzete ellen kampányolni, amivel egyfajta "lelki Trianont" okozott a külhoni magyarságban.

Semjén szerint Gyurcsányban olyan mély ellenszenv, "mondhatni hungarofóbia", és olyan idegenség van a nemzet ügyeivel és a külhoni magyarsággal szemben, hogy a saját politikai racionalitása ellenére megtagadta a külhoni magyaroktól az állampolgárságot. Nyilván ebben benne volt az egykori SZDSZ "zsigeri hungarofóbiája" is - vélekedett Semjén Zsolt.

A politikus elmondta, a 2010-es választások előtt megkereste néhány szocialista politikus, hogy konszenzussal hozzanak egy törvényt, amely megadja a külhoni magyaroknak az állampolgárságot, de korlátozott jogokkal. Semjén Zsolt álláspontja azonban az volt, hogy a külhoni magyarok nem "kvázi magyarok", ezért nekik nem "kvázi állampolgárság", hanem teljes jogú állampolgárság jár. Nincs A és B kategóriájú magyar állampolgár - hangsúlyozta, ezért ők az állampolgárság mellett megadták a szavazati jogot is számukra (az eddigi választási eredmények alapján a külhoni magyarok szinte kivétel nélkül a Fidesz-KDNP-t támogatják - a szerk).

Semjén arról is beszélt, a kormány nemzeti alapon álló politikát folytat, melyben "a magyar állam értelme és célja a nemzet fennmaradása és a magyar emberek életminőségének javítása." A magyar nemzet pedig akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad: az anyaországi magyarság, a Kárpát-medencei magyarság és a diaszpóra magyarsága is.