Füstbe ment tervek – A főpolgármester bizakodó, bár sok a hátráltató tényező

„Egy politikus munkáját a választók értékelik a választáson” – jelentette ki Budapest főpolgármestere lapunk azon kérdésére, hogy mit gondol az eddigi munkájáról. Azt is megkérdeztük, az elmúlt hónapokban pontosan mit sikerült megvalósítania a választási programjából, s hogy amibe eddig nem kezdett bele, annak tető alá hozására lát-e esélyt.

Karácsony Gergely szerint az ötéves ciklusra szóló ígéreteinek időarányos részénél sokkal többet valósított már meg annak ellenére, hogy a 2019 októbere óta eltelt időszak több mint felében egy világjárvánnyal kellett megküzdenie az országnak, és jól látszik, hogy még nincs vége. Karácsony fontosnak tartja, hogy a következő öt évre mintegy 50 milliárd forint pluszforrást szereztek a kormánytól a járóbeteg-ellátás fejlesztésére, amivel a daganatgyanús eseteknél meg tudják szüntetni a CT- és MR-várólistákat.

„A város élhetővé tételének fontos eleme, hogy az elmúlt egy évben minden döntésünknél megvizsgáltuk a klímavédelmi hatásokat, megvédtük fontos zöldterületeinket, javítottunk a kerékpáros-infrastruktúra állapotán, újraterveztünk olyan beruházásokat, ahol a zöldfelületek fölöslegesen kerültek volna veszélybe. Elkezdtük Budapestet biztonságosabb, zöldebb és csendesebb várossá tenni” – mondta. A főváros ezen túlmenően partnerséget kötött a civil társadalommal, fejlesztette a szociális intézményeket, elkezdte felszámolni az igazságtalanságokat.

A főpolgármester szerint új alapokra helyezték a politikai döntéshozatalt, bevonták az embereket a helyi ügyekről folytatott párbeszédbe. Ami pedig a legfajsúlyosabb fejlesztéseket illeti, ebben a ciklusban befejeződnek az M3-as metróvonal körüli munkálatok, és lezárulhat a Lánchíd felújítása is, amelyre nemrég a Fővárosi Önkormányzat közbeszerzést írt ki. „Szűkös és egyre szűkülő forrásaink miatt más óriásberuházásra aligha lesz lehetőség, de sok kisebb és közepes beavatkozással elérhetjük, hogy Budapestet kellemesebb, élhetőbb várossá tegyük” – jelentette ki.

Karácsony Gergely e mondatai azért is érdekesek, mert az már a választás előtt sejthető volt, hogy ha ő lesz a főpolgármester, akkor a kormány nem fogja dézsából önteni az adóforintokat Budapestre. Ennek ellenére mintha Zugló korábbi polgármestere a választási kampányában titkon ebben reménykedett volna. Talán ezért ígérte meg, hogy megválasztásakor létrehozza – a közösségi célú nonprofit lakásépítések támogatására – az első Fővárosi Lakástársaságot. Az előzetes tervek szerint a főváros átadta volna a szervezetnek azokat a telkeket, amelyeken aztán az – részben uniós támogatásokból – megvalósíthatta volna a nonprofit lakásépítési programot. A főpolgármester megígérte azt is, hogy a főváros tulajdonában lévő rossz állapotú lakásokat fokozatosan felújítják majd, s támogatják kollégiumok létesítését attól függetlenül, hogy az állami, egyetemi, önkormányzati vagy magáncélú beruházást takar.

Szintén forrásigényes ötletnek tűnt, hogy a fővárosban újraindítanák a korábban leállított panelprogramot, a panellakások energetikai korszerűsítését támogató pályázati keretet, és lehetővé tették volna, hogy a családok önerő és hitel nélkül növeljék otthonaik energiahatékonyságát szigeteléssel, a nyílászárók cseréjével, a fűtés korszerűsítésével.

Jelentős hangsúlyt kaptak a programban a város tereinek, utcáinak fejlesztési tervei is. Hiszen ahogyan az a vaskos dokumentumból kiderült, a budapesti utcákon ma az emberek helyett az autók vannak otthon, nincs hely fáknak, parkoknak, széles járdáknak, biciklitámaszoknak és padoknak. A belvárosban babakocsival közlekedni lehetetlen küldetés, a város közterei folyamatosan csökkennek, helyükön ilyen-olyan magánérdekek elkerített egységei születnek. A város soha nem volt ennyire piszkos és szemetes, megérett arra, hogy kitakarítsák. A fővárosi utcák humanizációját tükrözendő Karácsony Gergely ivókutakat és nyilvános mosdókat terveztetett városszerte, mint ahogyan közterületi árnyékolókat is elhelyeztetne a köztereken.

Választási ígéretei között szerepelt az úgynevezett klímabiztos közterek kialakítása is, amihez nagyarányú fásítás is szerepelt az elgondolások között. Érdekes tervnek tűnt az is, hogy a felhőszakadásokkor lezúduló esővizet átmeneti tározásra alkalmas, süllyesztett medencékbe vezettetnék, és ugyanezen elv alapján esőkerteket alakítanák ki. Támogatná a vízáteresztő burkolatok használatát és a locsolási célú esővíz-hasznosítást, talajvízkutak létesítését.

E kampányígéretekből Karácsony Gergely lassan egyéves regnálása alatt nem sok valósult meg, s ezzel ő maga is tisztában van. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy az ezt firtató kérdéseinkre egyáltalán nem válaszolt. A főváros jövőjéről ugyanakkor konkrét víziót fogalmazott meg lapunknak. Szerinte Budapest az élhető, zöld, gondoskodó város irányába tart.

A kormánnyal való viaskodásról a városvezető azt mondta, szükségessé vált, hogy a jövőben megváltozzanak a politika lényegi alapjai, azaz véget kell vetni az ellenségképgyártásnak, a másik fél megvetésének, kizárásának a nemzetből. „Engem főpolgármesterként azzal bíztak meg a választók, hogy mindenben Budapest érdekeit képviseljem, ezért kötelességem újra és újra asztalhoz ülni a kormány képviselőivel, keresnem kell a megegyezés lehetőségét ahhoz, hogy Budapest fejlődni tudjon. Nem tartok tőle, hogy a főváros elszakad a többi régiótól, de ha a kormány ellenségként tekint ránk, akkor az fékezheti a fejlődést” – összegzett a főpolgármester.